Rejtő Jenő (1905-1943) a legnagyobbak egyike ha nevettetésről és különleges párbeszédekről van szó. Mivel is lehetne jobban vidám hangulatot teremteni illetve karácsonyt ünnepelni és óévet búcsúztatni, mint összegyűjtött legjobb párbeszédeivel. Nézzük a 30 legismertebb és legkacagtatóbb párbeszédét, előtte pedig három kedvenc idézetével:
- A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, ha semmi értelme.
- Kerüld a részeg embert, hogy téged se molesztáljanak hasonló állapotban.
- Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan
És most a legjobb Rejtő-párbeszédek
1.) Bradley Tamás visszaüt
- Miért zárták be, Mr. Higgins?
- - Csendháborítás miatt. Öt évre!
- - Az hogy lehet?
- - Mikor kimásztam az ablakon, leejtettem egy tükröt, és a csörömpölésre összeszaladtak a lakók.
2.) Az elátkozott part
- Tuskó! - kiáltottam örömmel. - Téged az ég küldött. Nincs lakásom, és mindössze tíz frankot kaptam a kapitány viharkabátjáért.
- Nem tesz semmit, fiam! Nem tesz, semmit, fel a fejjel - mondta, mert mindig bizakodott, hangosan és szélesen. - Nincs semmi baj!
- Számíthatok rád?
- Hülye vagy? Barátok között ez nem kérdés.
- Szóval?
- Elisszuk a tíz frankodat, azután majdcsak lesz valahogy. Gyere!
Ilyen ember volt. Hűséges barát és ízig-végig áldozatkész.
3.) A Szőke ciklon
- -Mit csinál ott fent?
- -Nem tudok lejönni.
- -Az nem ok arra, hogy felmenjen.
4.) Piszkos Fred a kapitány
- Uram! A késemért jöttem!- Hol hagyta?- Valami matrózban.- Milyen kés volt?- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?- Várjunk … Csak lassan, kérem … Milyen volta a nyele?- Kagyló.- Hány részből?- Egy darabból készült.- Akkor nincs baj. Megvan a kés!- Hol?- A hátamban.- Köszönöm- Kérem … A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.- Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem …- Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.5.) A tizennégy karátos autó
- - Ez az illető hirtelen hanyatt esett.
- - Hol ütötte meg magát?
- - A fülem mögött. De én pontosan állcsúcson találtam."
6.) Az elátkozott part
- A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját. Ezt a ruhadarabot nehéz nélkülözni, ha valaki sétálni megy.
- Mi a tanulság ebből?
- Nem tudom.
- De egészen bizonyos, hogy az ügy mögött tanulságos következtetések húzódnak meg.
- Mert ha a Török Szultán nadrágját nem lopják el, vagy ha Tuskó Hopkins jobban ügyel a saját ruházatára, akkor néhány ember, sőt egy kis birodalom sorsa is másképpen alakul. Ilyen rejtélyek húzódnak meg olykor egy nadrág hátterében.
7.) Az ellopott cirkáló
- - Ide hallgass, Fred, és maga is figyeljen ide, Főnök: akarnak fejenként ötezer fontot keresni?
- - Attól függ, hogyan. Illetve attól se függ."
8.) Piszkos Fred közbelép - Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
- - Kereste a hóhér!
- - Hallja! Hogy beszél maga velem?
- - Mr. Theo, igazán sajnálom, és szívesebben jelenteném, hogy Bernard Shaw kereste, vagy örömmel újságolnám, hogy itt volt Dian Durbin, a helyzet azonban mégis az, hogy kifejezetten a hóhér kereste Önt.
9.) Az ellopott cirkáló
- - Dermedten álltak. A világ történetében példátlan eset megrendítette őket. Egy hatalmas, gyönyörű, modern páncélos hajót talán csak mégsem lehet egyszerűen elkötni? És még ijesztőbbé tette az eseményt az a magától értetődő közvetlen egyszerűség, amellyel Piszkos Fred az ügyet közölte velük, nem értve, hogy lehet ezen csodálkozni, mintha már többször büntették volna meg gazdátlan hajók eltulajdonításáért.
- - Ember! - kiáltotta Rozsdás. - Ezért mindnyájunkat felkötnek.
- - De kicsinyes vagy ma! Persze hogy felkötnek. De hát hadihajó lopásért csak nem adnak Signum Laudist? Na jöttök, maradtok, vagy mifene? Fél tizenegy elmúlt, és nem szeretnék késéssel indulni."
10.) Az előretolt helyőrség
- - Azonnal hagyja abba ezt a marhaságot - mondta egy kanadai óriás.
- - De, uraim... Hát nem szépek az én... verseim? - Úgy látszott, hogy nyomban sírva fakad.
- - A maga versei unalmasak és hülyék... - kiáltotta öklét rázva egy görög díjbirkózó.
- Ami azután következett, az olyan volt, mint valami rossz álom. A költő úgy vágta szájon a görög díjbirkózót, hogy az repedt állkapoccsal röpült egy vasoszlopnak, és elájult. Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favágót fél kézzel nekicsapta a társainak.
- Még néhány zord kritikus sietett az erélyes költő ellen... De hiába. Troppauer úgy dobta egyiket a másikhoz, mint apró forgácsot. A katonák döbbenten, ijedten nézték… A harc befejeződött, a művész egymaga állt a helyiség közepén, és szemrehányó pillantással körülnézett. Valaki nyöszörgött, de különben csend volt. A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját, és fennkölten így szólt:
- - Anyám, te vagy árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének…
- A több mint huszonkét oldalas verset azután már feszült figyelemmel hallgatták végig a légionisták.”
11.) Járőr a Szaharában
Az őrmester mosolygott és biztatóan üdvözölte a kiképzésre érkező újoncokat:
- - Halló, fiúk! Én vagyok Gouron atya! Itt olyan dolgotok lesz, mint otthon!
- - No, hála istennek! – szólalt meg elégedetten Puskin Mária Gottfried.- Nálunk otthon igen jó családi életet éltek.
- Az őrmester arca egy másodpercre elsötétedett, mint a mező, ha gyorsan haladó felleg siet át a nap előtt, egy különben derűs nyári délutánon. De azután ismét mosolygott.
- - Ki szólt közbe? – kérdezte atyai érdeklődéssel.
- - Én – felelte mintegy dicsekedve a tájékozatlan újonc.
- - Úgy?! Maga volt?! – mondja az őrmester örvendezve. – Hogy Hívják?
- - Puskin Mária Gottfried.
- - A testvéreit ne említse. Csak a maga neve érdekel.
- A hosszú arcú újonc előre jött egy lépést és bal kezének tenyerét nyájas, elnéző mosollyal az őrmester vállára helyezte, azután így szólt:
- - Gottfried, Mária és Puskin kizárólag az én nevem.
- - Igazán? – érdeklődött elragadtatással az altiszt.
- - Hát persze! – kiáltotta lelkesen az újonc és úgy látszott, hogy nyomban összecsókolóznak, táncra perdülnek, vagy más hasonló módon vezetik le féktelen rokonszenvüket.
- Ekkor azonban véget ért a bohózat és következett a tragédia. Az őrmester, olyan rémületes férfisikollyal, mint akit találat ért, elkiáltotta magát:
- - Vigyázz!
- A város tájékozatlan lakossága, amikor az őrmester először vezényelt „vigyázz” -t Gondarban, sietve felkereste a földalatti helyiségeket, mert mindenki azt hitte, hogy a háromnapos légvédelmi gyakorlat kezdetét jelzik a szirénák.
- Az udvaron tartózkodó katonák a szörnyű üvöltésre dermedt állásba ugrottak. Viszont Puskin Mária Gottfried összecsapta a kezét és így kiáltott:
- - Szent Isten, ez rosszul lett! … Vizet!
- Az őrmester ijesztő arccal egészen eléje lépett:
- - Nem hallotta, hogy vezényeltem?
- - Ez vezénylés volt? – csodálkozott vidáman a hosszú arcú újonc. – Van egy nagybátyám Thunban, az akkor csinál így, ha rájön az asztma.
- - Újonc! Hogy áll itt? Vigyázz! Hátra arc!
- - Hagyjuk ezeket – felelte idegesen. – Majd ha jön az ellenség, akkor egzecírozok! Gyerekek vagyunk, kérem? …
12.) A három testőr Afrikában
13.) A három testőr Afrikában
- - Őrvezető úr! Hónapok óta időnként nagyon szenvedtem, mert Levin mester, akivel szerencsétlen lehettem együtt ülni, elvárta, hogy hírből jól ismerjék! Én itt most ünnepélyesen bevallom, és megesküszöm rá, ha kívánja: nem tudom, ki volt Levin. Nevessen ki tudatlanságomért, vessen meg, könyörgök: köpjön le, de mondja el, ki volt Levin?!
- Az őrvezető teljesítette a kérésemet. Leköpött, és elmondta, hogy ki volt Levin."
14.) Bradley Tamás visszaüt
- "Krakauer, aki szomorú tapasztalatai dacára rendületlenül hitt abban, hogy színleléssel elérhet valamit, jelentette, hogy lázasnak érzi magát, fáj a térde, és vesegörcse van.
- - Na és? - kérdezte a káplár. - Mi közöm ahhoz nekem? Most arról van szó, hogy őrjáratba menjen.
- Visszhang, mivel időnként elfeledkezett a katonás magatartásról, magyarázó mosollyal a káplár vállára helyezte a kezét, de az altiszt akkorát mordult, hogy nyomban vigyázzba ugrott. - Mit akar?! Mondja értelmesen, és vegye le rólam a patáit!
- - A vesém…
- - Téved, ha azt hiszi, hogy engem itt este a maga belső részei érdekelnek. Csatlakozzék az őrjárathoz, és menjen.
- - És ha összeesem?! - kérdezte diadalmas siránkozással Krakauer.
- - Ilyesmi már előfordult a Szaharában.
15.) A boszorkánymester
- „Ha maga okos, és itt nem emlegeti a vakbelét, és nem követeli a Wallensteint, akkor magát biztos, hogy itt tartja egypár napig, látszik, hogy ki van éhezve, itt jóllakhat, és éppúgy sétálhat a kertben, mint a kegyelmes úr vagy bármelyik álhírlapíró.
- - Ne vicceljen! A hírlapíró, az annyi, mint a kegyelmes úr?
- Pipi nővér sóhajtott. Tisztában volt azzal, hogy megint szamárságot tesz, amikor fecseg, de hát mégsem tehetett mást, a vérében volt az őszinteség és hogy jó tanácsokkal lásson el ostoba fruskákat.
- - Itten, fiam, nagyon sokan vannak, akik keveset vagy semmit sem fizetnek, és éppúgy élnek, mint a kegyelmes úr, harmincpengős alapár mellett, ezeket itt mindenki tiszteli és szereti, mert zsarolók.
- - Azonnal mondja meg nekem, hogy kell zsarolni.”
16.) Az elátkozott part. - A 8 parancsolat
- 1. Kerüld a civódást és a nyers erőszakot.
- 2. Kerüld a kötekedő embert.
- 3. Igyekezz szelíd rábeszéléssel hatni felebarátaidra.
- 4. Ne hivatkozz mentő tanúkra, mert mit érsz vele, ha ismerőseidet bezárják?
- 5. Ne tégy hamis esküt, csak ha muszáj.
- 6. Kerüld a részeg embert, hogy téged se molesztáljanak hasonló esetben.
- 7. Ne légy hiú és beképzelt, hogy különb és okosabb légy, mint embertársad.
- 8. Vasárnap ne lopj, ne csalj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő…"
17.) A tizennégy karátos autó
Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.
18.) Csontbrigád
- “A tábori pap hátrahőkölt, amikor meglátta a halálraítéltet néhány perccel a kivégzés előtt a katonai ügyészség fogházának egyik cellájában.
- Ilyent még nem látott a világ!
- Ott ül a halálraítélt talpig frakkban! Kissé részeg is, ezenfelül egy fehér virágot hord a gomblyukában, és vastag havanna szivart füstöl, miközben bóbiskoló szemmel fütyörészik.
- Ez egy furcsa halálraítélt!”
19.) A láthatatlan légió
- "Adj egy pohár vöröset, Kvörens, de ne tisztán, hígítsd valamivel.
Kvörens hátraszólt: - - Két deci vörösbort, három deci rummal hígítva."
20.) A három testőr Afrikában
Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.”
21.) Piszkos Fred közbelép – Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
„Jön a nő! Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem! A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres hazugságokkal, lihegve, hadarva, szemlesütve, ájuldozva vagy mosolyogva; egyszer csak jön, és mindent halomra dönt! Aztán leül e halomra, és kipúderezi magát. És őszinte részvétét fejezi ki. Óvakodjunk a nőtől! A legegyszerűbb mindennapi fogalmak is zavarosak lesznek, ha nővel kapcsolatban akarjuk tisztázni őket.”
22.) A megkerült cirkáló
"Hurrá! Szóval húsz fontot kap az illető!.. Ne mondja azt, hogy százat! Maga rosszul hallotta! Annyi font csak számtanpéldában létezik! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!... Isten! Végre egyszer leihatom magam! Hurrá! - és felhajította a kalapját, azután csodálkozva, idegesen támolygott mindenfelé, de nem látta sehol az ócska holmit. - Na, most jól nézek ki! Fennmaradt a kalapom!"
23.) Vesztegzár a Grand-Hotelban
"Itt kereste fel Nalaya királyt, aki a sátra előtt egy teljes komforttal berendezett pocsolyában ült. Civilizált bennszülött volt, mert valamikor egy angol teherhajón mint fűtő dolgozott, ezért tisztelte is a kis csoport vad maláj, akiket egy napon azzal a meglepő hírrel keresett fel, hogy ő a királyuk. Csak egy bennszülött kérdezte, hogy mire alapítja ezt a feltevést, de annyira megverte az illetőt, hogy a többi készséggel elfogadta a fait accompli-t."
24.) Az elátkozott part
"...és Melbourne-ben még ma is mindenki ismeri Takamakut, aki a "Pampák vad bikája" néven mint hivatásos ökölvívó járta a világot, de mióta egy balkezes egyenesemmel szembekerült, díszműáruk és képes levelezőlapok terjesztésével foglalkozik."
"Valaki azt mondja, hogy két cápa úszott már a fiú felé, de amikor meglátták a kapitányt, csüggedten visszafordultak…"
26.) Piszkos Fred a kapitány
Mer sziftelen kutya ez. ő talán meg is ölne az én helyembe engem, ha ő volna én, és én ő akkor, vagyis én őtet mint magamat megölném az én helyembe ő. Azért figyelmes olvasó megérti, csak gondolkozni kell rajta."
27.) A megkerült cirkáló
"Ide hallgasson, rablovics úr - kezdte békülékenyen a megtámadott -, adjon nekem egy dollárt, és futni hagyom. Na? Mit vitatkozzunk itt soká. Nem igaz?
28.) Piszkos Fred, a kapitány
Aszután áll, hogy egy uralkodó, bizonyos Bonepárti aszt mondta, hoty kenyérrel és vassal Kínáig is eljut Franciaországból. Asz nem kunszt. Próbálja meg egy vas nélkül, ahogy én szoktam.
29.) A láthatatlan légió
És most az dobja rám az első követ, aki nem fél attól, hogy szájon vágom
30.) Piszkos Fred a kapitány
Milyen írása van?!
- Folyó. Csak a nagybetűt nem mindet ismerem. Egy szállásmestertől tanultam írni!
- Hülye!
- Az igaz! De szállásmesterben ritka az okos.
Rejtő Jenő legjobb regényei (és szavazás a kedvencedre)
VÁRUNK ITT IS:
